Datura

El�sz�r is a v�ros nem l�tezik, csak �n tal�ltam ki a magam �s m�sok sz�rakoztat�s�ra.

Tartalom (avagy mit tal�lsz itt):
- Datura t�rt�nete
- A Nesdin csal�d
- A k�rny�k

Egy kisv�ros Washington �llamban, Seattle �s Portland k�z�tt. Alap�t�sa megk�zel�t�leg az 1870-es �vekre tehet�, mikor a Nesdin csal�d itt �p�tette fel vid�ki k�ri�j�t. Seattle vonzotta az embereket, de nem mindenki akart letelepedni a nagyv�rosban, �gy Datura sz�pen, lassan fejl�d�snek indult, �s a sz�zadfordul�ra faluv�, majd a m�sodik vil�gh�bor� v�g�re kisv�ross� n�tte ki mag�t.
Jelent�ktelen telep�l�snek sz�m�tott. A k�zeli nagyv�rosok vonz�sa n�lk�l k�ptelen lett volna fenntartani �nmag�t. Az 1961-ben kit�rt t�zv�sz pedig v�gk�pp a pusztul�s fel� sodorta a v�rosk�t. Sanyar�, szenved�sekben teljes k�t �v v�rt az itt lak�kra. A Nesdin-k�ria, a v�rosh�za, a templom �s a legfontosabb �p�letek mind hamuv� v�ltak, vagy �letvesz�lyess�. Az �jj��p�t�s milli�kba ker�lt, amire a v�rosnak nem futotta volna.
Elindult a kiv�ndorl�s.
�m 1963-ban egy rejt�lyes idegen jelent meg a v�rosban, �s minden p�nz�t annak �jj��p�t�s�be fektette. � volt Ronald Nesdin, az egykori alap�t�csal�d utols� lesz�rmazottja (A t�zben az itt �l� Nesdin �g kihalt). Hatalmas vagyon�nak k�sz�nhet�en fel�lesztette a v�rost, kicsinyke ipart telep�tett be, s csal�dja a legbefoly�sosabb� v�lt Datura k�z�let�ben.
Ronald Nesdin-nek titkos tervei voltak �sei v�ros�val, hiszen �des titkot �rizgetett. A Nesdin csal�d �vsz�zadok �ta v�mp�rv�rrel fert�z�tt csal�dnak sz�m�tott, teh�t gyakran el�fordult, hogy a gyermekek v�mp�roknak sz�lettek. (B�vebben >>> Karakterfajt�k: V�mp�rok)
Ha eme v�delem vagy �ppen vesz�ly nem vonzotta a t�bbi term�szetfeletti l�nyt, akkor semmi se. Datura j�l eldugott helynek sz�m�tott, t�k�letes mened�knek a t�bbi ember sz�m�ra, kik titkot �riztek. T�nd�rek, l�t�k (vagy m�s n�ven j�sok), v�mp�rok, �rz�k �s szellemid�z�k k�lt�ztek a v�rosba. Most pedig pr�b�lnak meg�lni egym�s mellett. Kisebb, nagyobb sikerekkel…

A Nesdin csal�d:
Datura alap�t�i, de t�rt�net�k eg�szen az 1600-as �vekig ny�lik vissza. Az akkori Angli�b�l sz�rmaznak az els� feljegyz�sek Nesdin�kr�l. Adalbert Nesdin 1602 nyar�n ismerkedett meg Victori�val, a felett�bb kih�v�, sz�ps�ges n�vel, aki v�mp�r volt. Becsv�gy�, hi� �s �ntelt n�, aki term�szetesen mindent megtett az�rt, hogy Adalbert kegyeibe f�rk�zz�n. A pr�b�lkoz�sokat siker koron�zta, f�l �v sem telt bele, �s Victoria a Nesdin csal�d tagj�v� v�lt. A gyermek�ld�s sem v�ratott sok�ig, egy sz�ps�ges le�nyz� �s egy eleven fi�cska gyarap�totta a csal�dot. De ekkor kezd�dtek el a gondok, kider�lt, hogy Victoria nem az, akinek mondta mag�t.
Adalbert Nesdin viszont kitartott a n� mellett, nem hitt a pletyk�knak, m�g ki nem der�lt, hogy l�nya �s fia is k�l�nb�znek a legt�bb gyermekt�l. A v�mp�rs�g alapvet� jelei mutatkoztak rajtuk ( mint p�ld�ul az agresszivit�s v�r l�tt�n, v�riv�s, harapd�l�s). A tudatlan Adalbert nem akarta elhinni azt, amit feles�g�t�l hallott, aki mindent elmes�lt a vil�gr�l, melyben �ltek. A f�rfi nem b�rta a sokkot, meg�r�lt, majd �vek m�lt�n sz�vinfarktusban meghalt.
A Nesdin csal�d pedig sz�pen, lassan felemelkedett. A nemzed�keket k�s�r� �tok pedig folyton ott lebegett a fej�k felett, sosem lehetett tudni, hogy melyik gyermek sz�letik v�mp�rnak.
A Nesdin csal�dnak fontos m�rf�ldk�v�t jelentette Datura megalap�t�sa, els� sz�khely�k fel�p�t�se. 1870-ben a negyven �ves Friedrich Nesdin bek�lt�z�tt vid�ki k�ri�j�ba, hogy kik�s�rletezze a csal�dj�t s�jt� �tok ellenszer�t. Els� gyermeke ugyanis v�mp�rnak sz�letett, akivel k�s�bb maga az apa v�gzett. Nem akart egy v�rszomjas gyermeket. (A csal�di kr�nika sok s�t�t foltot �rz�tt meg a csal�d �let�b�l, k�zt�k az els� Nesdin l�ny [Adalbert �s Victoria l�nya] halhatatlann� v�ltoz�s�t �s elt�n�s�t. De sz�ltak t�rt�netek gyilkosokr�l, pszichopat�kr�l, akik mind v�mp�rnak sz�letettek. �s m�gis fennmaradt a Nesdin csal�d neve, vagyona, h�re.
Friedrich Nesdin nem j�rt sikerrel kutat�sait illet�n. M�sodik h�zass�g�b�l k�t fia sz�letett, az egyik v�mp�r volt a m�sik ember. V�mp�rfi�t, Alfons Nesdint kitagadta, el�zte. A fi� �letben maradt, csal�dot alap�tott, s gyermeke is sz�letett, Ronald Nesdin. Alfons nem �rezte mag�t megb�ntva apja b�n�sm�dja miatt, � �r�lt neki, hogy ezzel megtapasztalhatja az �let�t, a v�mp�rs�got. Minden k�t�l elszakadt, ami a r�gi �letm�dhoz, a teljes n�mas�ghoz f�zte. Alfons apja megtiltotta, hogy b�rki is besz�ljen a csal�d g�njeiben lappang� fert�z�sr�l, de Alfons ezt felv�llalta, fi�t is e szerint tan�totta, aki kiv�telesen nem v�mp�rnak sz�letett. �gy h�t az 1961-ben kit�rt t�zv�szr�l h�rt szerezv�n �gy d�nt�tt megl�togatja �seit, de nem sz�m�tott r�, hogy �k is odalettek. A Nesdin csal�d m�r-m�r a kihal�s sz�l�re ker�lt. Egyed�l Ronald Nesdin �lt, az � apja is meghalt, nem is besz�lve unokatestv�reir�l, nagyb�ty�r�l, nagyapj�r�l, akiket soha nem is ismert. Az egyetlen sz�ba j�het� rokona pedig �vsz�zadokkal ezel�tt elt�nt a csal�d szeme el�l, �s tal�n m�r-m�r el is felejtett�k nev�t.
Ronald Nesdin �jj��p�tette �sei v�ros�t, �s letelepedett a v�rosban, majd csal�dot alap�tott. Fi�nak k�t gyermeke sz�letett, egy fi� �s egy kisl�ny, majd egy napon hirtelen elt�nt, �s maga Ronald Nesdin se tudta, hogy hova lett fia. R�k�nyszer�lt arra, hogy � �s veje nevelje fel unok�it, akikr�l igen hamar kider�lt, hogy szint�n v�mp�rok.
�s el�rkezt�nk a jelenhez. Ronald Nesdin, az id�s nagypapa egyengeti unok�i �tj�t, pr�b�lja fenntartani a l�tszatott, de nem k�nny�, ha az ember a v�ros legbefoly�sosabb szem�lye.

Folyt.k�v.