Főutca ~ butiksorral szegélyezve, hangulatos kis épületek, kellemes légkör. Az utca két oldalán nyárfák állnak, néhol egy-egy pad a pihenni vágyóknak. A főutca végén található a főtér, melyből több nagyobb út is elágazik, egyik Seattle a másik Portland felé irányít.
A pékség és a posta is itt található, ahogy a Mézes puffancs cukrászda és kávézó is.

Főtér (és egyben park) ~ A főutca végén található, melyből több nagyobb út is elágazik. Tipikusan a park-főtér együttese. A tér közepén egy hatalmas szökőkút, mely nyáron hűsíti az embereket, télen pedig karácsonyi fényben pompázik, esetleg egy jégkorcsolyapályát is vonnak fölé. Macskakövekkel kirakott, padokkal, szobrokkal szegélyezett, piaci napokon hatalmas nyüzsgés jellemzi, minden árús ide özönlik, hogy eladja portékáját. Télen és nyáron egyaránt.
A főtér erdősebb részébe lépve egyre közelebb kerülünk az erdőhöz, ahova nem ajánlatos kimenni, épp ezért kerítés választja el a várostól a vadállatokat. Magas, fehér kőkerítés, amit csak megmászni lehet, de azt is veszélyes.

Utcák (és sikátorok) ~ Datura alapjában véve a főutca köré csoportosul, de kisebb utcák, sikátorok is jellemzik, ahova nem ajánlatos éjszaka egyedül benézni. Az utcák tükrözik a főutca stílusát, de a sikátorok sötétek, vészjóslóak, félelmetessek. Bűz és mocsok jellemzi őket, néha kétes alakok várják gyanútlan áldozataikat.

Posta ~ Kicsike helység a pékség mellett. Zöld cégér jelzi a postát, és egy kis, piros postaláda. Benn két pénztárral nézhetünk szembe, a falon pedig lottószelvények sora vár ránk, ha szerencsét szeretnénk próbálni. A postások kedvesek, elnézőek, itt ritkán van sor, de az emberek szívesen beszélgetnek pletykálnak a kora reggeli órákban, mikor még csak várják a posta nyitását.

Pékség ~ Hatalmas kirakat, igazi látványpékség, finom illatok otthona. Így lehet röviden jellemezni a városka pékségét. A reggeli pletykálkodás második nagy helyszíne, és ha nyugodtan akarja eltölteni az ember a délelőttjét, akkor ne ide térjen be. A pék  anyósa minden reggel fél hétkor kiül az egyetlen kisasztalhoz egy kávéval, friss újsággal és onnan osztja az észt a népeknek. Igazi jelenség, turistallátványosság.
A kirakatban ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb kakaós csigák, túrós batyuk, zsemlék, kiflik, pogácsák sorakoznak, ünnepnapokon pedig gyönyörű dekorációk, főleg karácsonykor, mikor mézeskalácsházat építenek a helyi cukrászok, ami szintén látványosságnak minősül errefelé.

Butiksor (ruhabolt, gyümölcs és zöldséges stand, zenebolt, élelmiszerbolt, édességbolt) ~ A főutca legforgalmasabb épületeggyüttese. Mindent meg lehet itt találni, amire csak szükséges lehet egy normális, kisváros életet élő embernek. Ha figyelmesen nézelődünk, akkor talán még olyan dolgokra is, amik nem épp egy normális boltba valók. Minden üzlet közepes méretnek örven, hatalmas kirakattal, amiket szokás szerint az adott évszakhoz mérten diszítenek neki, és havonta újabb akciókkal várják vásárlóikat. Az eladók vagy fiatalok, egyetemisták részmunkaidőben vagy idős, a nyugdíjas éveiket boldogan élő bácsikák és nénikék, akik természetesen szívesen pletykálkodnak, mint ahogy ez már megszokott. 
Itt mindig jó a hangulat, kevés az ember, de mégis történik valami, valami szokatlan, mert lehet, hogy te magad is szokatlan jelenség vagy...

Mézes puffancs cukrászda és kávézó ~ A legotthonosabb cukrászda, amit csak el lehet képzelni, sokakban a nagymamájuk emlékét ébresztheti, mesébe illő környezetben. Jól szem előtt van a főutcán, de amennyire belopta magát az emberek szívébe, biztos, hogy egy eldugottabb helyen is felkeresnék. Kintről is belátni, hiszen nagy, derékig érő ablakok engedik be a napfényt és a kíváncsi tekinteteket a cukrászdába. Utcafronton tavasszal és nyáron kicsi, kovácsoltvas körasztalkák fehérlenek hozzájuk illő székekkel, amikre különböző vidám mintájú és színű párnákat tesznek a kényelem érdekében. Az ajtó felé lógatott csengő barátságosan csilingel a belépőknek, akiket bent megcsap és elkábít az édes, mézes illat. A benti helység barátságos, a bézs, sötétbarna fa szekrényekkel és polcokkal, na meg képekkel jócskán betakart falak meleg hangulatot árasztanak. Az L alakú pulttól, amiben tavasszal és nyáron házi, főzött fagyit is árulnak, süteményektől roskadozik, garantáltan mindenkinek összegyűlik a nyál a szájában, a mögötte álló Fletcher néni gömbölyded, mosolygós arcától pedig egyből otthon érzi magát az ember. Itt pontosan négy, kör alakú, két személyre méretezett (de persze akárhányan odaférnek hozzá, mint Fletcher néni mondani szokta, mindent meg lehet oldani), a bútorzattal egyszínű asztal és az asztalhoz illő, szintén színes párnákkal kényelmesebbé tett szék várja az édesszájúakat. Még ha valaki egyedül is érkezik, a tulajdonosnőnek biztosan lesz kedve beszélgetni (ha akarja az illető, ha nem), vagy éppen lefoglalhatja magát a falakra aggatott, már évtizedekkel ezelőtt Daturában készült képek nézegetésével.

Hatalmas falatok gyorsbüfé ~ Bár a kisvárosban nem találni egy McDonald’s-ot vagy Burger Kinget, azért itt is fellelhető egy kellően egészségtelen, de annál finomabb gyorsétterem. Mondjuk inkább büfének, étteremnek azért túl pici lenne. Lassan két évtizede szolgál már a fiatalok kedvenc helyének a főutcán található, már ha arról beszélünk, hol lehet hatalmas hamburgereket, jól megpakolt pizzákat és igazi amerikai hot dogokat kapni. Az üvegajtón kellő illat ömlik ki ahhoz, hogy becsalja a járókelőket, akik az egészfalas ablakokon is beláthatnak a kicsi büfébe. Jobb és baloldalt, egészen a kiszolgálópultig fekete pultok állnak, piros és fekete bárszékekkel, a falak itt tükrösek, a padlón fekete-fehér kockás a csempe és retro posztereket is látni itt-ott. A bejárattal szemben a kiszolgálópult, ami mögül ismerős arcok köszönnek vissza a helyiekre. Garantált, hogy emellett a hely mellett senki sem fogja hiányolni a híresebb gyorsbüféket.

Kocsma ~ A főutca végén, egy kis sikátor mellett áll rendületlenül a város egyetlen kocsmája. Ezt természetesen nem a szépségéért vagy a jó híréért kedvelik az emberek, de a kívülről sima téglafalú, épphogy valamekkora ablakokkal és egy rozoga ajtóval ellátott épület kétségkívül tökéletes hely pár korsó sör legurítására. A fiatalok nem igazán kedvelik, legtöbben a szomszédos városok szórakozóhelyeire járnak, itt leginkább meg nem értett, tönkrement életű alkoholistákat találja az ember, na meg egy-két oda nem illő személyt, akik bizalmasan suttognak valamiről az egyik sötét sarokban. A benti berendezés teljesen egyszerű; a kifakult padló elkopott fa asztaloknak és nyekergő székeknek ad helyet, a pult feletti tévén legtöbbször focimeccs megy, a pultban nem találni túl nagy választékot, meg kell elégedni azzal, ami van. A csicsás smaragdzöldre kent üvegű lámpák félhomályt nyújtanak az itt ücsörgőknek, az alapzajt egy ezeréves rádió adja. Legyünk őszinték, a hely nem jobb másra, mint fejfájósra inni magunkat, hogy másnap cigarettafüst és állott piaszag áradjon belőlünk.

Margarita étterem ~ Alig pár hónapja nyílt a főutcán az igényesebb vendégek számára, akik nem elégszenek meg egy zsírtól csöpögős hamburgerrel az út túloldalán. Visszafogott elegancia jellemzi, mahagóni, narancssárga és fehér színek ötvözete éri el a szem számára olyan kellemes összhatást; mahagóni bútorok, fehér és narancs falak, párnák, díszek. Két külön helyiség van: az egyik, az, amelyikbe megérkezünk, nagyobb, szemben egy pult van, előtte néhány bárszék, a többi részen asztalok, kettőtől a nyolcszemélyesig. Az innen nyíló terem kisebb, nyugodtabb, itt nincs akkora pörgés és csak néhány asztal van, tökéletes hely arra, hogy valaki nyugodt beszélgetést folytasson egy ebéd közben.

Könyvtár ~ Köszönhetően a hozzá tartozó levéltárnak nagyobb, mint eredetileg lenne, de a városka méretéből kiindulva ez sem hű de nagy és nem dúskál mindenféle könyvben. A legtöbb típus, amit meg lehet itt találni, pár ismeretterjesztő vagy pedig több évtizede írt regény, így ha valaki több segítséget akar, mondjuk egy esszé megírásához, akkor nagyobb esélye van a közeli nagyvárosokban. Mégis egy aranybányának mondhatjuk a régi stílusú, a város újjáépítésekor készült épületet, hiszen a hátsó teremben elnyúló levéltár, ami a régi leveleket, születési anyakönyveket, újságokat és mindenféle ilyesmit őriz a város múltjából. A város egyik legszebb épülete, bár kívülről egyszerű, belülről annál igényesebb. Fehér falak, sötétbarna padló, visszafogott, de a sarkokon vagy a háttámlán apró faragásokkal díszített székek és a falakat befedő könyvespolcok. Ha egy új regényt akar az illető beszerezni, nem túl hasznos, de kétségkívül mindent meg lehet találni a város múltjáról, már ha az a papír nem égett el éppen.

Általános iskola ~ Daturában csak az általános iskolások kapnak (egyelőre) lehetőséget arra, hogy a városban tanuljanak, az idősebbeknek sajnos megmarad az ingázás vagy a kollégium pár évig. Az iskola viszont már régóta áll, egészen az újjáépítés óta magasodnak modernebb téglafalai, hogy befogadjanak minden évfolyamba húsz-harminc gyerkőcöt. Mivel a legtöbben gyalog járnak be, csak egy-két parkolóhely sorakozik az iskola előtt. Az épület háromemeletes, a földszinten a portát, a szertárt, a szaktantermeket, a menzát és az öltözőket, valamint a három emelet magasságát elfoglaló tornatermet találni, az első emeleten a tanári és a tantermek vannak, a másodikon szintén tantermek, valamint egy kicsike iskolakönyvtár a kötelező olvasmányokkal és néhány ifjúsági regénnyel.

Orvosi rendelő ~ Bár Daturában nem található kórház és azt a kevés sürgős esetet mentővel viszik a Seattlebe, egy kis orvosi rendelő azért mégis van a városkában. Kívülről már kopásnak indult a vakolat és az ablakok sem ma lettek kicserélve, belépve az üveges ajtón egy nagyobb váróteremben találjuk magunkat, amelyben körben szürke székek, kopott huzattal, bal oldalt két egymás mellé állított öltöztető-asztal, az ajtó mellett kétoldalt fogas a betegek kabátjának. A fal szintén koszos fehér, szinte már könyörög egy festésért, a rendelőt megtölti a betegek szaga, kitüsszögött bacik és gyereksírás. Összesen két orvosi rendelés van: a váróból balra nyíló ajtó mögött a gyerekorvos rendelője van, amiben a két helyi doktor váltogatja egymást naponta, a jobb oldali ajtónál a városka egyetlen háziorvosának neve áll. Mindkét rendeli kicsit más belülről, de lényegében azonos: sötétszürke járólap, fehér fal, vizsgálóasztal, egy asztal ókori számítógéppel rajta, oldalt egy pult, ami az injekciókat és egyéb finomságokat rejti. Talán annyiban különbözik az egész, hogy bal oldalon gyerekrajzok és rajzfilmfigurák, jobboldalt pedig gyógyszerreklámos szórólapok és az emberi testet bemutató plakátok lógnak a falon.

Autószerelő műhely ~

Kicsinyke kényelem panzió ~