Karakterfajt�k

V�mp�rok

Nem csillognak, nem b�rj�k a napot huzamosabb ideig, irt�znak a szenteltv�zt�l, a fokhagyma sincs j� hat�ssal r�juk, a kar� a sz�vbe azonnali hal�lt okoz nekik, �s nem v�ltoznak denev�rr�, a sima �tel is megteszi a sz�mukra, nem alszanak kopors�ban. V�rt minimum hetente kell inniuk, m�sk�nt legyeng�lnek.
Egy v�mp�r pont �gy n�z ki, mint a legt�bb ember. A szemfogaik nem hegyesek, szem�k nem karik�s, f�radtnak se n�znek ki, sz�val �tlagos emberek. A napf�nyt – mint eml�tettem – nem b�rj�k huzamosabb ideig, egy id� ut�n elkezdenek „�gni”(De nem gyulladnak l�ngra!), ami azt jelenti, hogy furcsa, s�t�t foltok jelennek meg a b�r�k�n (legt�bbsz�r k�zen, karon). A leger�sebb v�mp�rok ilyen �g�s n�lk�l maximum n�gy �r�t b�rnak ki a napon, �s a v�mp�r erej�t�l f�gg�en cs�kken ez az id�. Az �g�s f�jdalmas, ha egy v�mp�r meg�gett, akkor v�rt kell innia a regener�l�d�shoz. Egy nagyon gyenge v�mp�r sz�m�ra a napf�ny hal�los is lehet. (K�zvetlen napf�nyr�l besz�l�nk, �rny�kban term�szetesen tov�bb b�rj�k.)

Hogyan v�lhat az ember v�mp�rr�?
K�tf�le m�don.
1) Harap�ssal: b�rmilyen id�s is legyen az ember, ha t�l�li az �tv�ltoz�st, akkor v�mp�r lehet. Harap�s eset�n viszont kit�tel, hogy az alany sz�ve le�ll, �s egy�ttal meg is hal. P�r �ra ut�n viszont ism�t elkezd dobogni a sz�v, az alany fel�bred, �s imm�ron v�mp�r. (Az orvosok tetszhalottnak h�vj�k az ilyen eseteket.) Teh�t miut�n az ember meghalt, fel�bredt, akkor felt�tlen�l v�rt kell innia. Ilyenkor a v�rszomj hatalmas, mert ha nem isznak v�rt, akkor t�nyleg meghalhatnak. (kb egy nap �ll rendelkez�s�kre, m�g be nem �ll a t�nyleges hal�l).
Egy frissen �tv�ltozott v�mp�rnak minden perc a napf�nyen egyenl� a k�nok k�nj�val. �vekbe telik, mire b�rmennyi id�t is kib�rnak a napf�nyen, �s v�rt is naponta/k�tnaponta kell inniuk. Ez az id�tartam nagyj�b�l t�z �v, att�l f�gg�en, hogy milyen id�s embert v�ltoztattak �t. Egy fiatal test nagyon gyorsan �t�ll a v�mp�rl�tre, a k�z�pkoroszt�lyn�l v�ltoz� (van akinek k�nnyebb, van akinek nehezebb), az id�sebbek pedig (�tven �v felett) nehezen �lik t�l ezt az id�szakot, a legt�bb meghal.
2) Sz�let�ssel: A v�mp�rok is emberek, �k is szaporodhatnak. Egy v�mp�r-v�mp�r kapcsolatb�l legt�bbsz�r v�mp�r sz�lethet, de egy v�mp�r-ember(legyen az var�zserej� vagy sem) p�rrost�sb�l m�r nem biztos, hogy v�mp�r sz�letik, DE a k�s�bbi �gakon el�fordulhat v�mp�r gyermek, m�g nemzed�kek ut�n is. Ezek a csal�dok v�mp�rv�rrel fert�z�ttek, sokkal �rz�kenyebbek a m�gikus jegyekre, mint pl var�zsl�s, j�sl�s, t�nd�rek jelenl�te. A v�mp�rv�r viszont kiz�rja a csal�d tagjai k�z�tt esetlegesen felbukkanhat� j�sokat, t�nd�reket �s minden m�s m�gikus l�nyt.

Halhatatlans�g/kor:
B�rhogy is legyen valaki v�mp�r, azt tudni kell, hogy �k se halhatatlanok azonnal. S�t, a legt�bbnek nem is siker�l el�rnie ezt az �llapotot. De igaz, ami igaz, a v�mp�rok egy bizonyos kor ut�n lassabban �regednek. Ez az id�szak rendszerint a tizennyolcadik �v bet�lt�se ut�n k�vetkezik be, �s eg�szen harminc �ves korig tart. Ebben az id�szakban mintegy meg�llnak az �reged�sben, �gy sokkal fiatalabbnak n�znek ki, mint a koroszt�lyuk t�bbi tagjai. A harmincadik �v bet�lt�se ut�n nagyj�b�l minden vissza�ll a rendes ker�kv�g�sban, emberi m�rt�kben �regednek, de a lelassul�s miatt m�g mindig fiatalabbnak t�nnek. (L�v�n lehet egy v�mp�r negyven �ves is, ha a tizenkilenc-harminc k�z�tt keveset �regedtek.)
A halhatatlans�g el�r�se ritka, neh�z �s vesz�lyes k�ldet�s. Egy v�mp�r akkor v�ltozhat halhatatlann�, ha h�t embert �tv�ltoztatott, azok v�r�b�l ivott az �tv�ltoz�s el�tt �s ut�n, tov�bb� ehhez m�g hozz�j�n h�rom, k�l�nb�z� t�nd�r v�re, egy nagyhatalm� j�s fel�ldoz�sa telihold idej�n, �s minimum h�rom �ves �nmegtart�ztat�s a f�nyt�l, teh�t a v�mp�r egyszer sem mehet ki nappal, nehogy f�ny �rje. (Ha egy v�mp�r ugyanis sok�ig nem megy f�nyre, akkor a b�re elef�ntcsont feh�rr� v�lik, haja kifakul, szeme sz�ne nagyon vil�gossz�rke lesz.)
Ha mindez teljes�l, akkor v�lhat halhatatlann� egy v�mp�r. A h�rom �v elz�rk�z�s ut�ni telihold idej�n h�t ember hal�la adja meg a teljes kortalans�got, de a v�mp�r nem ihat a v�r�kb�l, m�sk�nt  kezdhet mindent el�r�l. (Fontos: a v�mp�rok a v�r l�tt�n v�rre v�gynak, m�g ha nem is olyan r�g ettek, akkor is. Nehezen tudj�k meg�llni, hogy ne vesz�ts�k el a fej�ket, csak a leggyakorlottabb, legrutinosabbaknak megy igaz�n.)

K�pess�geik:
Term�szetesen, mint minden term�szetfeletti l�nynek, nekik is vannak k�l�nleges k�pess�geik, amik megk�l�nb�ztetik �ket a t�bbiekt�l. (A fentebb le�rtakat, mint pl a kor lelassul�sa tizennyolc �s harminc �v k�z�tt.)
Kifinomult �rz�kel�s (tapint�s, �zlel�s, szagl�s, hall�s, l�t�s). Fizikailag jobb �ll�k�pess�ggel rendelkeznek, mint b�rki m�s, �s ehhez nem is kell nagy er�ket kifejteni�k. Jobb az esz�k, t�bb dolgot tudnak egyszerre megjegyezni, ez�rt jobb tanul�k is az iskol�ban.

A V�r:
Legyen az �llati vagy emberi, nekik v�rre van sz�ks�g�k, ahhoz, hogy nappal is kinn lehessenek, illetve, ha t�nyleg hetekig nem isznak v�rt, akkor hirtelen �regedni kezdenek. Nem drasztikus m�don, de p�ld�ul a lelassul�s idej�n (mikor lassabban �regednek), akkor bizony ez a v�ltoz�s egyik napr�l a m�sikra kialakulhat, �s nehezen ford�that� vissza. Ha pedig egy v�mp�r egy�ltal�n nem iszik v�rt, akkor olyan, mintha a kisz�rad�s k�zel�be ker�lne az ember, �s sz�pen, lassan meghal. (Eddig a szintig nagyon kevesen jutnak el, legink�bb az �letunt, halhatatlan v�mp�rokra jellemz�, akik m�r t�bb sz�z �vet t�lt�ttek a F�ld�n.)

T�nd�rek

Nagyon sok sztereot�pia szerint a t�nd�rek csak n�nem� l�nyek lehetnek, ami butas�g. Datur�ban az ember k�nnyen tal�lkozhat f�rfiakkal, akik t�nd�rek.
Egy t�nd�r is pontosan olyan, mint az emberek. Nincs hegyes f�le, nem alacsonyabb a t�bbi embern�l, de vannak sz�rnyaik, �s megfelel� tan�t�s mellett tudnak var�zsolni.
Sz�rnyak:
Tizenk�t �ves korban jelennek meg el�sz�r a sz�rnyak, melyek h�rom sz�nben tal�lhat�ak meg, de minden �j t�nd�rsz�rny pezsg�sz�n�. Ezek a sz�rnyak ugyanis f�nyb�l vannak, var�zser�b�l, aminek k�sz�nhet�en a t�nd�reknek nem kell �lland�an sz�rnyakkal j�rk�lniuk, el tudj�k �ket rejteni.
A sz�rnyakkal �rtelemszer�en k�pesek rep�l�sre is, de m�rs�kelten, �s nem aj�nlatos az eg�sz vil�g el�tt par�d�zni, mert k�nnyen lebukhat a t�nd�r.
Visszat�rve a sz�nekre. A h�rom sz�n h�rom tanul�si folyamatot �s m�gi�t jel�l. A pezsg�sz�n� sz�rnyak az alapt�nd�rek sz�ne, akik se a rossz, se a j� m�gia fel� nem hajlanak. A b�bor/v�r�s sz�rnyak a gonosz m�gia ir�nt elk�telezettek sz�ne, a platina pedig a j� t�nd�rek�. Vannak t�nd�rek, akik sosem hajlanak el ilyen ir�nyokba, vannak, akik igen, de a gonosz m�gia oldal�r�l nem lehet m�r visszat�rni, m�g a j� t�nd�rek k�nnyen elbukhatnak.
Hogyan lehet valaki t�nd�r?
Egyf�le m�don: sz�let�ssel. Legnagyobb es�llyel t�nd�r-t�nd�r kapcsolatb�l sz�letik t�nd�r, de t�nd�r-ember (legyen az b�rmilyen var�zserej�, vagy sem, kiv�tel persze a v�mp�rokat) is sz�lethet t�nd�r. (Kb. 50-50%-os es�ly van r�.) Itt nincs semmif�le plusz,  ha t�nd�r van az ember csal�dj�ban, att�l m�g nem lesz egyik gyermeke, vagy annak gyereke t�nd�r, csak ha t�nd�rt v�laszt mag�nak partner�l.
Tanul�s:
A t�nd�rek kor�t emberi m�rt�kben sz�moljuk, �k is ugyan�gy meg�regednek �s meghalnak, mint az emberek. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy mindig a legid�sebb t�nd�rcsal�dtag tan�tja meg a legfiatalabbakat a var�zslatokra. Kiv�teles esetekben viszont az is el�fordulhat, hogy a t�nd�rtanoncok keresnek maguknak mestert. De az elfogadott, �ltal�nos �s �ratlan szab�ly, hogy egy t�nd�r csak a rokon�t�l tanulhat, mert � k�pes tov�bb adni a csal�d tud�s�t. A mestern�l tanult t�nd�reket kin�zik, megsz�lj�k.
A T�nd�rek �pp ez�rt z�rt k�z�ss�get alkotnak, nem szeretik, ha idegenek pr�b�lnak beker�lni k�reikbe. F�leg igaz ez az emberekre, hiszen a legt�bbj�k semmit se tud r�luk, t�vk�pzetekben �l.
Var�zsl�s:
A t�nd�reknek nincs sz�ks�g�k m�gikus f�zetekre, amulettekre vagy b�rmi m�s t�rgyakra, �k a l�ny�kb�l fakad� m�gi�t haszn�lj�k, ami teliholdkor t�lt�dik fel. Egy t�nd�r v�ges szint� energi�val rendelkezik, ha nem tanul �s fejleszti mag�t, ez a v�ges szint� m�gia azt eredm�nyezi, hogy gyeng�bb var�zslatokat tud csak elv�gezni, vagy nagyon hamar kimer�lnek a forr�sai. Ha egy t�nd�r minden energi�j�t elhaszn�lta, akkor megbetegszik egy id�re, m�g a teste megszokja a nulla energiaszintet. (Ilyenkor rep�lni se tudnak.)
Teliholdkor egy t�nd�r kik�v�nkozik a holdf�nybe, szinte vonzza a Hold m�gikus kisug�rz�sa. A nagyobb t�nd�rcsal�dok �sszegy�lnek, vacsor�kat szerveznek, egy�tt v�rj�k a holdfelkelt�t. Ez egy igazi �nnep a sz�mukra.

J�sok/l�t�k

Sima emberek k�l�nleges, m�diumi k�pess�gekkel. De nem a tipikus m�diumok, hiszen nem l�tj�k az emberek aur�it �s hasonl�k. Ez�rt is h�vjuk �ket j�soknak avagy l�t�knak, att�l f�gg�en, hogy mit „�r�k�ltek”. J�snak vagy l�t�nak sz�letni kell. �ltal�ban random m�don j�n el�, van, hogy a csal�d teljesen norm�lis, de j�s/l�t� gyermek sz�letik. A k�pess�gek tizenhat �ves kort�l jelentkeznek, de a l�t�knak m�r kor�bban is akt�v �lmaik vannak, n�ha m�r l�tnak szellemeket is (gyerekkori k�pzeletbeli bar�tok). Ezek a l�t�k nagy er�kkel rendelkeznek, tehets�gesnek bizonyulnak a m�gi�ban, sokat tudnak megtanulni bel�le, gyakran k�rnek t�l�k k�s�bb seg�ts�get m�s j�sok/l�t�k, vagy t�nd�rek �s v�mp�rok.
J�sok:
K�rty�b�l, a csillagokb�l, a tenyeredb�l j�solnak, megfejtik m�sok �lmait. Var�zserej� b�jitalokat f�znek, amuletteket k�sz�tenek, ez�rt r�gen boszork�nyoknak is h�vt�k �ket, de igazi var�zsl�sra nem k�pesek. J�rtasak a m�gia vil�g�ban.
L�t�k:
L�tj�k a szellemeket, n�ha a j�v�t is, szint�n k�pesek az �lmok megfejt�s�re. Er�s meg�rz�sekkel rendelkeznek, a tapasztaltabb l�t�k k�pesek �rint�s �tj�n megl�tni a j�v�t, meg�rezni m�sok hangulat�t, �rz�seit. N�ha spont�n ledermednek, furcsa l�tom�saik vannak, amiket m�g �k se tudnak hova tenni. Ilyenkor rendszerint a j�sok seg�tenek nekik a l�tom�s megfejt�s�ben, �s ugyan�gy a j�sok is k�rnek seg�ts�get, ha valamit nem �rtenek meg a j�slataikb�l.

�rz�k

A szellemvil�g rendj�t ural� emberek, akik egyar�nt nyomon k�vetik a v�mp�rokat, t�nd�reket, j�sok/l�t�k munk�j�t, mint a szellemid�z�k�t �s a norm�lis emberek�t. J�rtasak a spiritu�lis er�kben, nem tudnak var�zsolni, de �rtenek a f�zetekhez, ismerik az �sszes term�szetfeletti l�ny gyeng�j�t.
R�gebben csakis a szellemek �rz�s�vel foglalkoztak. Teliholdkor a temet�t j�rt�k, �s igyekezt�k megakad�lyozni a szellemid�z�k tev�kenys�geit, �s �tk�ldeni az itt ragadt szellemeket a m�svil�gra. Manaps�g m�r csak akkor avatkoznak k�zbe, ha a helyzetet m�sk�nt nem lehet megoldani. �k ugyanis az egyetlenek, akik mindig �sszefognak, ismerik egym�st, �s felismerik az �sszes m�gikus l�nyt. (Ford�tva ez nem igaz, az �rz�ket nem lehet felismerni, ahhoz t�lzottan is emberiek.)
Egy �rz� gyakran rendelkezik l�t�i k�pess�gekkel, �s �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy l�tj�k a szellemeket is, tudnak vel�k kommunik�lni.
Az �rz�k nagy m�lt� csal�dok sarjai, legend�k keringenek r�luk, �s mindig komolyan veszik feladataikat. Elsz�nt, hat�rozott, harcos emberek, nem k�rd�jelezik meg sorsukat. �rz�nek is csak sz�letni lehet, �s tizenk�t �ves kort�l kezdve m�r k�pesek szellemeket �tk�ldeni a m�svil�gra. Ekkor kezdik meg a tanul�st, ekkor avatj�k be �ket. Az �rz�ket mindig a legid�sebb vagy a leger�sebb csal�dtag tan�tja, ezzel is azt a c�lt szolg�lva, hogy felk�sz�ltek legyenek az �rz�i l�tre.
�r�kl�s:
�rz� sz�lethet �rz�-�rz� kapcsolatb�l, �s term�szetesen �rz�-ember (mindegy, hogy t�nd�r, v�mp�r, j�s/l�t� vagy szellemid�z� [nagyon ritka ez az eset!]) kapcsolatb�l is, de szinte szab�lyszer�, hogy az �rz�-ember kapcsolatokb�l csak egy �rz� sz�letik, rendszerint az els� gyermek. (Erre tess�k odafigyelni, ha ilyen csal�don gondolkoztok.)
Az �rz�k a csal�di nagyk�nyvben �rzik �sszes tud�sukat, ami rendszerint �vsz�zadokkal ezel�tt �r�dott egy k�l�nleges nyelven, amit csak az �rz�k haszn�lnak. Ez tartalmazza a csal�di legend�kat, a csal�df�t, a m�gikus l�nyek jegyz�k�t, a gyenges�geiket. Minden �rz�t ebb�l tan�tanak.
Datura v�ros�ban n�gy ilyen csal�d �l jelenleg, de term�szetesen j�hetnek �j lak�k�nt m�s csal�dokb�l is, de ha a jelenlegi csal�db�l ig�nyeln�tek, akkor k�rlek, el�tte egyeztessetek velem. K�sz�n�m! (A n�gy csal�dr�l lesz egy kis ismertet� is, id�k k�rd�se.)

Szellemid�z�k

A l�t�khoz �s j�sokhoz hasonl�an �k is random m�don jelennek meg egy-egy csal�dban, s�t, van amikor m�r egy t�nd�r-t�nd�r (vagy b�rmilyen m�s, kiv�tel v�mp�r) p�ros�t�sban is sz�letik szellemid�z�. �k teljesen m�sok, mint az eddigi fajt�pusok. A szellemid�z�k nagy r�sze ugyanis s�t�t. S�t�t a lelk�k, az �let�k, a st�lusuk. Egyszer�en olyanok, mint akiket megfert�z a hal�l, ugyanis a szellemid�z�k (milyen logikusan) szellemeket id�znek meg az Alvil�gb�l, hogy azt�n azokat uralj�k. Fogs�gba ejtik a mi vil�gunkban �ket, �s a t�lvil�g erej�t haszn�lva k�l�nf�le m�gikus k�pess�geket halmoznak fel, mint pl.: aural�t�s, �lmokba val� betekint�s, meg�rz�sek, gondolatok �sszezavar�sa, gonosz "var�zslatok". Ezek ugyanis a leggyakoribbak.
A szellemid�z�k a fogs�gba ejtett lelkekkel (akiket megid�znek) addig �lnek egy�tt, m�g azok er�t k�pesek sug�rozni fel�j�k. Min�l r�gebben halt meg egy ember, s id�zik meg szellem�t, ann�l t�bb alvil�gi tud�st k�pes �tadni az id�z�j�nek. Persze vannak akaratosabb szellemek is, akik nem adj�k �t tud�sukat, az id�z�nek sokat kell tennie az�rt, hogy a szellem megb�zzon benne.
Ha az id�z� megkapta a tud�st a szellem visszasz�ll az Alvil�gba, s az id�z�nek ezt a folyamatot v�gig kell k�s�rnie, mert gyakori, hogy az �rz�k belesz�lnak a szertart�sba, �s munk�juk l�v�n elvehetik az id�z�t�l a tud�st (ez olyan �rz�s az id�z�nek, mint mikor valakinek eml�kezetkies�se van). Term�szetesen az �rz�k a szellem id�z�s�nek pillanat�ban is bele tudnak sz�lni (r�gen gyakran bele is sz�ltak) a folyamatokba, s visszak�ldeni a szellemet. Ilyenkor a szellemid�z�k hetekig rossz k�z�rzettel rendelkeznek, mint akiket j�l helyben hagytak egy buny� ut�n.
Szellemek id�z�se �s az �rz�k:
A szellemid�z�s bonyolult feladat, sok energi�t ig�nyel, ez�rt mindig teliholdkor v�gzik el a szellemid�z�k, mikor a leger�sebb a Hold ereje. Egy id�z�shez sz�ks�g�k van a szellem maradv�nyaira, mint p�ld�ul egy hajsz�l, csontdarab stb. Tov�bb� egy t�nd�r p�r csepp v�r�re. Ez a legnehezebb, hiszen a szellemid�z�k nem tudj�k meg�llap�tani, hogy ki melyik fajb�l sz�rmazik, csak egym�st ismerik fel �s az �rz�ket.
Ezut�n k�l�nf�le pentagramm�kat rajzolnak a f�ldre, gyerty�kkal rakj�k ki a k�r sz�leit (fontos, hogy csak vadonat�j, h�feh�r gyerty�t lehet haszn�lni), a k�r k�zep�re helyezik a maradv�nyokat, majd r�csepegtetik a t�nd�rv�rt. Ezut�n megsz�l�tj�k a szellemet, csak r� koncentr�lnak, mik�zben valamif�le b�v�s h�vogat�t mondogatnak. Ha sikerrel j�r az id�z�s, akkor az id�z� el�tt megjelenik a szellem, de rajta k�v�l egyik szellemid�z� sem l�thatja, csak az, aki megid�zte, �s azok, akik automatikusan l�tj�k a szellemeket. Az id�z�k a t�rsaik �ltal megid�zett szellemeket nem l�thatj�k.
Nos, az id�z�s k�zben viszont gyakran k�zbe j�het valami, mint p�ld�ul egy �rz�, aki megt�ri a b�b�jol�st, megzavarja a koncentr�ci�t. R�gen nagyon sok �rz� foglalkozott ezzel, a szellemid�z�k megakad�lyoz�s�ra tett�k fel az �let�ket, mert az id�z�k megbolygatj�k a szellemvil�g rendj�t, tiltott hatalomra tesznek szert. �pp ez�rt ki nem �llhatj�k egym�st.
Teh�t a szellemid�z�k alapvet�en a s�t�t oldalt k�pviselik. Van benn�k valami gonosz, rejtelmes, fenyeget�, amit�l kir�zza az embert a hideg, hiszen a legt�bb k�zel�ben ott a szellem is, amit megid�ztek.
A szellemek:
Ha egy id�z� megid�zett egy szellemet, akkor az a szellem addig nem t�rhet vissza az Alvil�gba, m�g azt egy �rz� vissza nem k�ldi, vagy �t nem adta �sszes alvil�gi tud�s�t az id�z�j�nek, viszont ha id�k�zben meghal az id�z�, a szellem akkor sem mentes�l feladata al�l. Ha az id�z�nek volt rokona, akkor a legk�zelebbi v�rrokon el�tt jelenik meg, s ezzel id�z�v� tesz az illet�t, vagy ha nem �lt m�r rokona az id�z�nek, akkor a szellemek mag�nyosan bolyongnak a vil�gban, m�g egy l�t� vagy j�s nem seg�t nekik �s viszi el �ket a egy �rz�h�z.

Emberek

�tlagos emberek, �tlagos k�pess�gekkel. N�h�nyan tudnak Datura titkair�l, n�h�nyan pedig nem is sejtik, hogy mik �lnek k�zt�k. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy akik ismerik a misztikus vil�got, azok t�mogatj�k �ket, �rzik a titkokat. A legt�bb szem�ly, akik emberk�nt ismeri Datur�t azok a csal�djuk r�v�n tal�lkoztak a term�szetfelettivel (pl.: feles�ge/f�rje misztikus l�ny, gyermekei �r�k�ltek valamit, a csal�d v�mp�rv�rrel fert�z�tt stb.)